A videó szövege magyarul:
A "bűntelenségemre" támaszkodtam azért, hogy üdvözüljek: Isten megfeddett a törvénykezésem miatt (Bizonyság a kegyelemről)
"Mert a kegyelem tart meg a hit által és ez nem ti magatoktól van, Isten ajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki se kérkedjék." (Efézus 2:8-9)
A nevem Mariah, és ebben a videóban szeretnék megosztani valamit veletek, amit Isten mutatott meg nekem az Igéjében azzal kapcsolatban, hogy mit jelent kegyelemből, hit által üdvözülni. Továbbá szeretnék bocsánatot kérni mindenkitől, akinek korábban hamis evangéliumot hirdettem, a hamis evangéliumot, amit akkor még elhittem, a hamis evangéliumot, ami gyötrelmet okozott nekem, nem a békességet, amit Jézus ad, hanem gyötrelmet a lényemnek. Isten végül megfeddett azért, amiért törvénykező voltam, és megmutatta, hogy mit jelent valójában hit által üdvözülni.
Tudom, hogy sokan fogják gyűlölni azt, amit ebben a videóban mondanom kell, Isten megmutatta, hogy ez fog történni, de... nem érdekel, hogy mások mit mondanak, tényleg nem érdekel, hogy mások mit mondanak. Az evangéliumot nem lehet megváltoztatni. Azt szeretném, ha tudnátok, hogy egyszerűen nem értettem az evangéliumot. Egyszerűen nem tudtam teljesen a magamévá tenni, nem tudtam felfogni, megérteni az örömhírt. Mindig hittem, mármint azóta, hogy megszabadultam a függőségemtől, azóta tudtam, hogy Ő valóságos, Jézus valóságos, és hogy meghalt a bűneimért, feltámadt a harmadik napon. Ezt mind tudtam, ezt mind hittem. Hallottam a jó hírt, ami az evangélium, hallottam ezerszer is. Tanulmányoztam az Igét és volt kapcsolatom Jézussal, hittem Jézusban, de soha nem fogadtam el igazán az örömhírt. Vannak, akik úgy gondolják, hogy tudják, mi az evangélium örömhíre, de továbbra is szorongásban, levertségben élnek, továbbra is azon tépelődve, hogy vajon sikerül-e a Mennybe jutniuk, és még mindig nem hisznek igazán az üdvösségük evangéliumban. Én pontosan ugyanígy voltam ezzel. Vak voltam. Ha korában azt mondtad volna nekem, hogy "Mariah, vak vagy az evangéliumra", azt válaszoltam volna, hogy nem, én tudom, hogy mi áll az evangéliumban, Jézus Krisztus meghalt a bűneimért, feltámadt a harmadik napon, hogy én üdvözüljek, és ha hiszem ezt, akkor üdvözülni fogok. Tudtam ezt, de mégsem tudtam. Nem vert gyökeret bennem.
Az elmúlt két évben teljes megkötözöttségben éltem. Valójában nem is tudtam, hogy meg vagyok kötözve. Azt hittem, hogy ez a normális, arra gondoltam, hogy a hit nemes harcát harcolom, és hogy jó úton haladok. Olyan életet éltem, amelyben ha vétkeztem, szó szerint gyűlöltem magam. Folyamatosan így imádkoztam, hogy "Istenem, gyűlölöm magam, nem bírom tovább, már megint vétkeztem", azt mondtam Neki, hogy "Istenem, nem tudok tökéletes lenni, nem tudok tökéletes keresztény lenni, mit tudnak a többiek, amit én nem?" vagy hogy "Kérlek segíts, hogy soha többé ne vétkezzem, hogy tökéletes lehessek, mint ahogy Jézus is mondta, hogy tökéletesek legyetek". Ha volt egy rossz gondolatom, ha akár csak egy teljesen véletlenszerű rossz gondolat eszembe jutott, azonnal azt gondoltam, hogy "te jó ég, még mindig nem vagyok elég tiszta.. még mindig nem vagyok igaz, még mindig nem vagyok szent, még mindig nem vagyok elég jó". Folyamatosan ostoroztam magam és gyűlöltem magam, mert tökéletesnek kellett lennem. Azt hittem, hogy muszáj tökéletesnek lennem. Hittem, hogy Jézus megfizetett a bűneimért, mégis, ha vétkeztem, akkor vádoltam és elítéltem magam, hogy visszaélek a kegyelemmel. Úgy hittem, hogy amikor újra elkövetem ugyanazt a bűnt, akkor visszaélek a kegyelemmel, ezért bűntelenné kell váljak. Végül minden egyes reggel úgy ébredtem fel, hogy újra itt egy borzalmas nap, újra át kell vészelnem egy napot, újra el kell valahogy viselnem a kárhoztatást, amiért nem élek tökéletes életet, végül aztán volt egy pánikrohamom. Tudom, hogy most sokan azt gondoljátok, hogy különc vagyok, hangyás vagyok, és talán tényleg így van. De tényleg ennyire meg akartam felelni Istennek. Állandó kárhoztatásban éltem. Folyamatosan azt mondogattam magamnak, hogy "Szedd össze magad! Tovább kell próbálkoznod! Ne add fel a hit nemes harcát! Nincs elég hited. Nem vagy Isten gyermeke". Ezért aztán elkezdtem azért imádkozni, hogy Isten távolítsa el tőlem ezeket a gondolatokat, mert tudtam, hogy az ellenségtől valók, de ugyanakkor továbbra sem láttam a kiutat. Csak ismételgettem, hogy "Istenem, mit nem veszek észre? Mit csinálok rosszul? Hát nem úgy élek, ahogy Te akarod, hogy éljek? Hogyhogy nem tudok olyan lenni, mint azok a keresztények, akik szabadon élnek Jézusban? Hol van az evangélium örömhíre? Jézus nem azt mondta, hogy az Ő igája könnyű?" Folyamatosan keresztény zenéket hallgattam, és ott voltak a sorok, hogy Jézus az, aki széttöri a láncokat, aki megmutatja az utat, és ahogy énekeltem őket, arra gondoltam, hogy mégis mi az, ami nincs meg nekem?
Egy reggel aztán felkeltem, hogy munkába menjek, és teljesen "kihúztam a dugót", töröltem minden közösségi médiával kapcsolatos alkalmazást és írtam néhány barátomnak és a családtagjaimnak, hogy egy ideig nem fogok visszajelezni, egy kicsit szabadságolom magam ebből az egészből. Az volt a küldetésem, hogy minden erőmet Isten keresésére és az Ige olvasására összpontosítsam, egész addig, amíg végre megmutatja nekem, hogy mi hiányzik a hitemből, és hogy miért van ez.
Szeretném megmutatni nektek az egyik első Igerészt, amely tényleg segített megérteni, hogy mit is jelent valójában az, hogy valaki egyedül Jézus Krisztusban hisz, nem pedig abban, amit ő maga tesz vagy nem tesz. A Róma 4:4-5 azt mondja:
"Annak pedig, aki megszolgál érte, a jutalmat tartozásként számítják be, s nem kegyelemből. Ellenben aki nem szolgál meg érte, hanem hisz Abban, Aki az istentelent megigazítja, annak hite számíttatik be igazságnak."
Vagyis amikor egy hívő egyedül a Jézusba vetett hitére támaszkodik, arra a munkára, amit elvégzett érte a kereszten, ez a hit az, amit Isten igazságosságnak számít. A hit megigazulássá válik. A megigazulás ajándéka, amit az ember nem érdemel ki. Még azzal sem tudod kiérdemelni, ha jobb életet éltél, mint egy buddhista szerzetes. A hit az, ami számít Istennek, nem a cselekedeteid. Mit jelent valójában hinni, hogyan is néz ez ki valójában? Ez bizalom Istenben, bizalom egyes-egyedül abban, amit Jézus Krisztus tett. Kicsit olyasmi, mint az a játék, amikor háttal eldőlsz, de bízol abban, hogy a másik el fog kapni. Ha arra támaszkodunk, amit mi teszünk Istenért, vagy épp amit nem teszünk Istenért, az olyan, mintha részben mi fizetnénk azt a tartozást, amit soha nem tudnánk megfizetni. Amikor rájövünk, hogy soha nem leszünk képesek megfelelni Istennek, és abba vetjük majd a hitünket, akit Ő küldött, Aki Jézus, a tartozásunk teljesen eltöröltetik, és a miénk lesz a kegyelem ingyen lévő ajándéka.
Ha kicsit is olyan vagy, mint amilyen én voltam, akkor talán úgy gondolkodsz, hogy "Ejha, eltelt úgy huszonnégy óra, hogy egyáltalán nem vétkeztem, na Isten most már biztosan elismerően csettint". Ez a gondolkodásmód nem a hit gondolkodásmódja. Ez a gondolkodásmód a bűntől való tartózkodásodon alapul ÉS Jézus áldozatán, hogy a Mennybe juss. Nem a bűntől való tökéletes tartózkodásod az, ami megment. Eszedbe juthat az Apostolok Cselekedetei 3:38, ami azt mondja, hogy meg kell bánnunk a bűneinket és hinnünk kell, hogy megmeneküljünk (A magyar fordításban itt bűnbánat helyett megtérés olvasható - a ford. megjegyzése), és ez nagyon is igaz. Azonban sokan nem tudják, hogy a bűnbánat/megtérés mit jelent valójában. A görög eredetiben ezen a helyen az a szó áll, hogy "Metanoia", ami szó szerint azt jelenti, hogy "meggondolja magát". Ez az elvárás feléd, amikor Jézus Krisztushoz jössz, mert anélkül, hogy meggondolnád magad, honnan tudnád, hogy bűnös vagy, akinek szüksége van Jézusra? Kérlek titeket, hogy nézzetek utána magatok is, hogy mit jelent ez a szó. És ezzel nem azt mondom, hogy mostantól kezdve lehet szabadon vétkezni, vagy hogy ezzel a bűnre való engedélyt osztogatnám. Természetes, hogy az újjászületett keresztények megbánják bűneiket, azaz meggondolják magukat, megváltoztatják a véleményüket a bűnös életmódjukkal kapcsolatban, mert amikor újjászületünk, a Szentlélek meggyőz minket erről. De nem az ment meg, hogy teljesen eltüntetsz minden bűnt az életedből. Ha lehetséges volna ezt megtennünk, Jézusnak nem kellett volna meghalnia. Egyedül az abba vetett hited, hogy Jézus Krisztus meghalt, eltemették és feltámadt, egyedül az ment meg téged. Soha nem lehetsz elég jó, sohasem tudsz elég jó lenni Istennek, Aki szent és tökéletes. Még ha olyan életet élsz is, amiről azt gondolod, hogy az elég jó, az sem lesz elég jó sohasem. Ezért kellett Jézusnak meghalnia értünk, mert mindannyian vétkezünk és szűkölködünk Isten dicsősége nélkül, sosem érjük el a tökéletesség mércéjét.
Szeretném, ha ezt az Igét is látnátok - fontos, mert kihangsúlyozza a hitet és hogy milyen életbevágóan fontos, hogy egyedül Jézus Krisztusban bízzunk, nem pedig abban, amit teszünk vagy nem teszünk:
"Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, amikor átokká lett érettünk; mert meg van írva: átkozott mindenki, aki fán függ. Ezért az Ábrahám megáldatása Jézus Krisztusban a pogányokra száll, hogy a megígért Lelket hit által elnyerjük." (Gal. 3:13-14)
Az Ószövetségben Ábrahám egyedül Istenbe vetette a hitét, ezért nyerte el a kegyelem ingyen lévő ajándékát. Nem azért, mert Ábrahám minden útjában igaz és bűntelen volt, Ábrahám azért volt igaz, mert egyedül Istenbe vetette a hitét. A Róma 4:2-3 versekben újra azt látjuk, hogy Ábrahám cselekedetei semmit sem jelentettek Isten előtt, hanem a hite és a bizalma számítatott be igazságul:
"Ha Ábrahám cselekedetekből igazult meg, van mivel dicsekednie, de nem az Isten előtt. Mert mit mond az Írás? Hitt pedig Ábrahám az Istennek és ez számíttatott be neki igazságul."
A Gal. 3:11 azt mondja:
"Hogy pedig a törvény által senki sem igazul meg Isten előtt, nyilvánvaló, mert az igaz ember hitből él".
Látjátok, hogy azt írja, hogy a törvény által SENKI sem igazul meg Isten előtt? Ezek szerint senki sem igaz ember. Senki. Hacsak nem egyedül hitből élnek, és nem pedig arra alapoznak, hogy mennyire jól betartják a törvényt. Ez azt jelenti, hogy én nem vagyok igaz ember, te sem vagy igaz ember, a pásztorod sem igaz ember, a pápák sem igaz emberek, de Jézus Krisztus igaz ember. Ő pedig a saját igazságosságát tulajdonítja BÁRKINEK, aki egyedül Belé veti a teljes bizalmát az üdvösségére nézve. Amikor hited, bizalmad van Istenben, akkor elkezded szeretni Istent. Ha pedig szereted Istent, engedelmeskedsz Istennek. Nem azért, mert muszáj, vagy mert rabszolga vagy, hanem mert szeretnél, mert szereted Őt, meg akarod tartani a parancsolatait. Azonban amíg még itt élsz ezen a földön ebben a testben, addig nem lesz tökéletes hited és újra és újra el fogsz bukni, elkerülhetetlen. Némelyek erre azt mondhatják, hogy "Na de ha valaki szándékosan vétkezik, akkor nincs többé áldozat a bűnéért", amit a Zsidókhoz írt levél 10:26-ból vesznek. Én magam is használtam ezt a verset, hogy leszereljem azokat, akik azt mondták, hogy egyedül hitből van az üdvösség, egész addig amíg ténylegesen elolvastam a Zsidókhoz írt levelet. Ezt mondja:
"Mert ha szándékosan vétkezünk, amikor már az igazság megismerésére eljutottunk, többé nincs engesztelő áldozat bűneinkért",
és ez is egy olyan vers, amit a szövegkörnyezettel együtt kell olvasni, ezt nem tudom elégszer hangsúlyozni. Ha az ilyen verseket nem a teljes szöveggel együtt olvassuk, akkor félre lehet értelmezni őket. Tervezem is, hogy egy másik videóban bővebben beszélek erről a versről, mert annyi mindent lehet róla elmondani, de dióhéjban arról van szó, hogy a Zsidók 10. fejezetet zsidóknak írták, akik hívőkké lettek Krisztusban. Pál azért írta ezt nekik, hogy megértsék, hogy ha visszamennek a törvényhez és újra állatáldozatokhoz fordulnak a bűneik miatt, ahelyett, hogy egyedül Krisztus bűneinkért való áldozatába vetnék a hitüket, akármilyen más áldozat haszontalan lesz, mivel nincs többé áldozat Jézus végső áldozata óta, amit Ő nekünk adott. Kérlek titeket, hogy találjatok időt arra, hogy saját magatok is elolvassátok az egész Zsidókhoz írt levelet. Menjetek oda Isten Igéjéhez magatokban és kérjétek meg Istent, hogy segítsen megérteni ezeket a verseket a Szentlélek segítségével, ha a helyes szövegkörnyezetben olvassátok őket. Ha ezt megteszitek, meg fogjátok érteni, Isten maga fog segíteni megérteni, hogy igen, egyedül hit által üdvözültök.
Isten annyira jó. Nem csak azt mutatta meg, hogy mi hiányzik, de szó szerint odaadta nekem a legnagyobb békességet, felnyitotta a szemem az igazságra, ami mindig is ott volt. Ha igazán Istent keressük valamivel, tényleg akármivel kapcsolatban, és valóban megalázzuk magunkat, akkor megmutatja nekünk azt, amit keresünk. Nem pásztorok, más emberek vagy online kommentek, hanem Isten. Keresd Istent! Olvasd az Igéjét, kérd imában, hogy leplezzen le előtted dolgokat. Ne csak más emberekre hagyatkozz, jó dolog prédikációkat nézni, jó dolog tisztán látni, amikor gyülekezetet vagy pásztort választasz, de menj először Istenhez! Ezért van itt az Igéje. Azt szeretné, ha keresnéd Őt.
Amit Isten mutatott nekem, az nem valamiféle új kinyilatkoztatás, ez mindig is ott volt, mindig ott volt az Igéjében. Tényleg értjük azt, hogy csakis kegyelemből, hit által menekülünk meg? Értjük azt, hogy ez mit jelent? Sok ember, beleértve a korábbi önmagamat is, egyszerűen nem érti, hogy ez igazából mit jelent.
"Akiben ti is, minekutána hallottátok az igazságnak beszédét, üdvösségetek evangéliumát, amelyben hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szentlelkével, Aki záloga a mi örökségünknek Isten tulajdon népének megváltatására, az Ő dicsőségének magasztalására." (Efézus 1:13-14)
Láthatjuk, hogy az Ige azt mondja, hogy amikor hittél, megpecsételtek egy pecséttel, a megígért Szentlélekkel, Aki zálog és garancia az örökségedre, Isten tulajdon népének megváltásáig.
Olyan sokan észre sem vesszük, hogy törvénykezés alatt, megkötözve élünk, és nem hisszük el igazán az evangéliumot, a megváltás evangéliumát. Az örömhírt!
"Ha tehát a Fiú szabadít meg titeket, akkor lesztek valósággal szabadok." (János 8:36)
Szabad életet élhetsz Jézus Krisztusban, és nem kell egy vallásos szellem által megkötözve lenned. A vallásos szellem a kegyesség álruhájába öltözik. A vallásos szellemek, avagy a farizeusi szellemek (János 8:44) a sátántól valók. Bármi, ami erőltetett, kárhoztató, gyalázkodó, bántalmazó hatással van, ami kiszipolyozza az erődet, az nem Istentől van. Amit Jézus ad nekünk, az a békesség (János 14:27) és a józan elme (2Tim. 1:7).
Ha felmész az internetre, különös tekintettel a youtube-ra, azt látod, hogy keresztények kegyetlen durvasággal támadnak más keresztényeket, vádolva más Krisztusban hívő fivéreket és nővéreket, hogy báránybőrbe bújt farkasok és még sok egyéb gonoszságot mondanak, amit ők "szerető feddésnek" neveznek. Ha te felteszel egy videót, ahol ott szerepel egy Krisztusban lévő testvér arca tűzzel és lángokkal, azt állítván, hogy a pokolra jut, az nem feddés, az mások csont nélküli kárhoztatása és megtámadása (Apostolok cselekedetei 16:22). Nem támadnunk kellene egymást. Annyi Krisztusban lévő testvéremet láttam, ahogy darabokra tépték őket a youtube-on, igyekezvén bemocskolni a nevüket, és megszakad ettől a szívem. Mi vagyunk a Krisztus Teste, mi vagyunk az arca Krisztusnak, Isten nem azt akarja, hogy megosztottak legyünk. Vannak, akik tényleg hallják Isten szavát és a Szentlélek által szólnak, igazat beszélnek, az emberek pedig támadják őket, megáll tőle az ész, annyira szomorú. A prófétákra és a tanítványokra emlékeztet ez, akik kimentek Isten Igéjét prédikálni, az emberek pedig egyszerűen csak úgy döntöttek, hogy bezárják a fülüket és nem figyelnek oda. Nem akartak odafigyelni, hanem támadni akartak. Isten azt akarja, hogy egyetértésben legyünk (2Kor. 13:11, 1Kor. 1:10) és békességben éljünk egymással. Az a feladatunk, hogy másuk lássák Jézust az életünkben, de még egymással sem tudunk kijönni a Krisztus Testében, ami nagyon szomorú és szégyenünkre van. Emiatt pedig sok kereszténynek még nehezebb teljesen megpihennie Jézus Krisztus bevégzett munkájában. Ha nézed vagy olvasod most ezt, és nehezedre esik nyugalmat találnod a kegyelemben, vagy ha valaki más azt tanította neked, hogy a békességben való nyugalom az a kegyelem kihasználása, és hogy visszaélsz a kegyelemmel, akkor szeretném, ha tudnád, hogy pontosan tudom, hogy min mész keresztül és hogy melyik verseket láttad, mert a te cipődben jártam, voltam ott, ahol te is vagy. Imádkoztam minden keresztényért, aki azon megy keresztül, amin nekem kellett. Kértem Istent, hogy távolítsa el az összes hazugságot, amit hallottál. Azt hiszem, hogy sokunknak emberi lényként, különösen pedig realistaként, aki nehezen fogad el olyasmit, ami túl szépnek hangzik ahhoz, hogy igaz legyen, nehezünkre esik megérteni, hogy mit jelent egy ennyire jó ajándékot kapni anélkül, hogy lenne valami trükk a dologban. Azt gondoljuk, hogy "Nem, ez nem ennyire egyszerű, biztos, hogy többről van itt szó ennél, muszáj, hogy legyen nekem is valami részem". Amit Jézus Krisztus tett érted a kereszten, a golgotán kétezer évvel ezelőtt, az a legnagyobb ajándék. Megpihenni az üdvösség ajándékában, amit Isten adott neked, az nem egy "viszkető füleknek" szóló üzenet. Nem bűnre bátorító vagy vétkezésre feljogosító üzenet, és nem olyan üzenet, amely félrevezeti az újjászületett keresztényeket. És itt valós keresztényekről beszélek, akik tudni szeretnék, hogy biztonságban vannak. Nem azért hiszik azt, amit hisznek, mert vétkezni akarnak. Tényleg jó volna, ha az emberek végre abbahagynák azt, hogy így gondolkodnak erről. Az evangélium ajándék magától Istentől, amely megpecsétel téged és megvált téged, szabaddá tesz téged és megment téged. Amikor Isten azt mondja nekünk, hogy bárki, aki hisz a Fiában, annak örök élete van, és hogy kegyelem által van üdvösségünk, az nem hazugság. Ha hallod, ahogy mások az igazságot hirdetik a kegyelemről, amit Isten ad neked és azt mondják, hogy egyedül hit által menekülsz meg és semmi más módon, egyből olyasmik juthatnak eszedbe, hogy "micsoda eretnekek, csak ürügyet keresnek arra, hogy bűnt követhessenek el, ezek aztán tényleg visszaélnek Isten kegyelmével, kiutat keresnek abból, hogy engedelmeskedniük kelljen Istennek és félrevezetnek másokat". Olyan sokáig gondoltam ezt én is. Figyelmen kívül hagytam Isten Igéjét, és inkább emberek válaszait kerestem online, a youtube-on, pásztorokét, és olyan videókat találtam, amelyekben, mint ahogy korábban említettem, szidalmazták és támadták a kegyelem üzenetét hirdető keresztényeket, és ahogy néztem ezeket a szidalmazó videókat, arra gondoltam, hogy "Na EZ az, amitől távol kell tartanom magam, ez az, amit el kell kerülnöm, el kell kerülnöm ezeket a tanítókat". Ilyeneket mondanak, hogy "Ez a kegyetlen valóság: bánd meg az összes bűnödet, vagy égj". Odavezetnek Istenhez embereket, igen, de félelemkeltést használnak. És azok a keresztények, akik csak rettegésből fordulnak Istenhez, ugyanazok, akik később megtagadják a hitet. Aki azért megy Istenhez, mert fél, hogy a pokolra kerül, hasonlóképp tesz. Nem csak azok járnak így, akik hallják a kegyelem üzenetét, és azt mondják, hogy "oké, na akkor király, megyek is tovább és élem az életem, mintha Jézus nem is létezne, királyság", nem csak azok tagadják meg a hitet. Akik valóban újjászülettek, azok értik, hogy Jézus a mi kősziklánk. Ha levesszük a szemünket Jézus Krisztusról és az evangéliumról, ami megmentett minket, és elkezdünk rajta kívül akármi másra odafigyelni az üdvösségre tekintetében, egyre kevésbé fogjuk azt érezni, hogy szükségünk van Jézusra, és elkezdünk egyéb utakra fókuszálni, amelyek megmenthetnek minket Jézus helyett. Elkezdünk azon igyekezni, hogy igazakká próbálunk válni, hogy üdvözölhessünk, mikor az evangélium azt mondja, hogy nem a cselekedeteidből van, hanem egyedül hitből. Igen, fontos az, hogy olyan életet éljünk, ami megmutatja a bennünk élő Krisztust, és fontos, hogy legyenek jó cselekedeteink (Máté 5:33-48), hogy felvegyük a keresztet és kövessük Őt és engedelmeskedjünk Neki, mivel szeretjük Őt, ezért ezt szeretnénk tenni, mivel Ő az Urunk, meghalt értünk, hiszünk Benne, bízunk Benne, akarjuk ezeket tenni. Azonban amikor elkezdünk a saját igazságosságunkra támaszkodni, azzal elvesszük a fókuszt Jézus Krisztusról és arról, hogy mennyire szükségünk van Őrá és egyedül Őrá. Ekkor tudhatod, hogy kiestél a kegyelemből.
"De akik a törvény által keresitek a megigazulást, elszakadtatok a Krisztustól és kiestetek a kegyelemből. Mert mi Lélek által hitből várjuk a megigazulás reménységét." (Gal. 5:4-5)
Tudom, hogy mennyi ember fog ellenem beszélő kommenteket írni, már előre tudom és kész vagyok rá, számítok erre. Már így is kaptam üzeneteket, hogy "Nahát, Mariah, én tényleg azt hittem, hogy jó úton jársz, imádkoznod kell, ki mondja neked ezeket a dolgokat?" Isten Igéje mondja ezt nekem! Isten mondja ugyanezt mindannyiunknak az Igéjében! Ennek ellenére sajnos rengeteg, rengeteg ember (és nem ítélkezem mások felett, mert én is ezt tettem korábban) egyszerűen nem tudja meglátni ezt valami okból. Tapasztalatból beszélek. Azok, akik így gondolkodnak, nem gondolják, hogy lenne bármi, amit hiányozna a képből. Azt fogják mondani, hogy "Ejha, akik ezt tanítják, tényleg veszélyben vannak és becsapottak. De örülök, hogy nem olyan vagyok, mint ők. Visszacsúsztak, csak ürügyet akarnak a bűnre". És ez annyira szomorú, mert nem értik, hogy a sátántól való megtévesztés, ami azt mondja, hogy ezt kell tenned, PLUSZ hinned. Ez hozzátold az evangéliumhoz és megváltoztatja az evangéliumot, Pál pedig azt mondja, hogy bárki, aki megváltoztatja az evangéliumot, az átkozott. Ennyire komoly baj, ha valaki így tesz.
Nézzétek csak meg az összes hamis vallást, amit a sátán hozott létre. A mormonok, az iszlám, minden ilyen vallás, hamis vallás cselekedet alapú. A sátán tudja, hogy ha Krisztus áldozatát kiveszi az egyenletből, vagy hozzáad valamit, azzal ő győz. Bárki ember vagy bármilyen vallás is mondja azt neked, hogy "Igen, igen, egyedül hitből van, de...", azonnal rohanj az ellenkező irányba. A sátán a világosság angyalának képében jön. Imád úgy jönni, mint a erkölcsös angyal, imádja kivenni Jézus áldozatát az egyenletből és beletenni a cselekedeteket. Miért csinálja ezt? Tedd fel magadnak a kérdést, szerinted miért csinálja ezt? Hogy becsapja az embereket. És amíg mi, a Krisztus Teste úgy rá vagyunk feszülve a langymeleg keresztényekre, a pogányokra, a bűnösökre, a sátán a színfalak mögött azon dolgozik, hogy megszilárdítsa a hazugságot, miszerint Jézus Krisztus PLUSZ amit te teszel, az ment meg téged. Az lenne a dolgunk, hogy leleplezzük a sátán mesterkedéseit. A sátán okos, nagyon is okos, be tud csapni embereket, nekünk pedig figyelmeztetnünk kell másokat. Nem azért, mert a vitát keresnénk vagy mert szemétkedni akarnánk, hanem mert törődünk a többi emberrel és szeretnénk, ha megmenekülnének. Ez nem egy bonyolult dolog. Zavarossá tesszük az evangélium egyszerűségét, és a nagy zűrzavarban a sátán belopakodik azok elméjébe, akik nem látják ezt. Megvakítja az elméket. Amikor az Ige azt mondja, hogy a sátán megvakítja a hitetleneket, nem csak ateistákról és világiakról, hedonista pogányokról beszél, akik nem hiszik, hogy Jézus Krisztus Úr, azokról is beszél, akiknek fátyol van a szemük előtt, ami megakadályozza őket abban, hogy igazán megértsék és elhiggyék, amit Isten Igéje mond, még akkor is, ha ott van a szemük előtt évek óta.
Imádkoztam, hogy Isten segítsen elkészíteni ezt a videót, mert ha nekem évekbe telt, amíg ezt megértettem, és némelyeknek harminc, negyven év is kellett, hogy megértsék, hogyan segíthetnék én bárkinek is megérteni ezt? Tényleg csak Jézusban tudok bízni, hogy öntözni fogja azt a magot, amit próbálok itt elvetni. Ha el tudod érni az üdvösséget a jó cselekedeteiddel, akkor azzal azt hiszed, hogy Jézus Krisztus hiába halt meg.
"Nem vetem el az Isten kegyelmét; de ha törvény által van a megigazulás, akkor Krisztus hiába halt meg." (Gal. 2:21)
Jézusnak meg kellett halnia érted, mert nem tudsz tökéletes lenni. Halottak vagyunk a törvénynek, ha bárki azt mondja, hogy nem így van, az megváltoztatja az evangéliumot és hozzátesz ahhoz. Ha még mindig a törvény alatt vagy, akkor fel kellene áldoznod egy bárányt, szó szerint el kéne vágnod egy bárány torkát minden alkalommal, amikor vétkezel. De most, ha majd találkozunk Jézus Krisztussal és ott állunk az Atya előtt, már miénk a tökéletes áldozat, miénk a Tökéletes Bárány, mert már miénk az Isten Báránya. Jézus Krisztus az Isten Báránya.
Ha valaki nézi vagy olvassa ezt és kételkedik abban, amiről beszélek, akkor szeretném, ha tudnád, hogy rendben van az, hogy megpihenj. Ha valaki más visszaél a kegyelemmel, vagy visszacsúszik az evangélium igazsága miatt, ettől az evangélium nem válik hamissá. Ha valaki visszaél a kegyelemmel, az továbbra sem változtatja meg az evangéliumot, és nem jelenti azt, hogy neked olyannak kéne lenned, mint mások, akik így tesznek. Ettől te még megpihenhetsz a tudatban, hogy el vagy pecsételve egyedül hit által.
Szeretnék még videókat készíteni erről, mert ez annyira jó hír. Nekünk, akik mindennél jobban Jézussal akarunk lenni, olyan ez, mint kincset találni.
Szeretlek titeket, imádkozom értetek, keressétek továbbra is Jézust, azt hiszem mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy már az ajtóban áll és már nincs sok idő addig, amíg Vele leszünk. Emlékezzetek arra, amit mondtam, ne hagyjátok, hogy mások elvegyék tőletek az örömöt, ami Jézusban van meg nektek. Ha kételkedni kezdenél, kérd Istent, hogy mutassa meg a választ. Ő mindig megmutatja a választ, ha igazán Őt keressük a kérdéssel.
Szeretlek titeket, Isten áldjon mindnyájatokat.
"Szabadságra vagytok elhívva atyámfiai, de ne legyen ez a szabadság ürügy a test számára, hanem szeretettel szolgáljatok egymásnak." (Gal. 5:13)