Friss imaválasz és útmutatás

Mint ahogy arról korábban már többször is írtam, időről-időre előfordul, hogy Isten tanácsát kérem valamiben, hogy hogyan tovább. Ha pedig épp nincs válasz, akkor azt úgy értelmezem, hogy ez rám lett bízva (illetve ha továbbra is bizonytalan vagyok, akkor kicsit tovább kérdezek:)). Választ viszont gyakorta kapok, és ezt a legutóbbi esetet itt is el szeretném mesélni, mivel olyan elemei vannak, amelyek mások számára is kifejezetten biztatóak lehetnek.

Az unalmas és érdektelen részleteket átugranám, a lényeg dióhéjban annyi, hogy új munkahelyet kerestem, és bár egy kis ideig nem volt igazi mozgás, végül hirtelen egyszerre több lehetőség is akadt. Ezt úgy értem, hogy egy alkalommal amint letettem a telefont, két percen belül már jött is a következő. Kissé úgy is éreztem, hogy összecsapnak a fejem fölött a hullámok, de mint mondtam, a részleteket átugranám, a lényeg, hogy kissé zavarossá vált a helyzet. A vége mindenesetre az lett, hogy a korábban érkezett ajánlatot fogadtam el. Nem sokkal később azonban mindenféle kétség és némi nem teljesen indokolt lelkifurdalás kezdett el környékezni, ami egy ponton túl már komolyan zavart és feszélyezett. A gyökere valószínűleg abban rejlett, hogy nem voltam biztos benne, hogy azt választottam, amit Isten szeretett volna - ebben épp nem kérdeztem meg Őt, végeredményben a helyzet már említett zavarossága miatt, és azt láttam tisztábbnak, ha mielőbb meghozom a döntést és nem túráztatok senkit. Később mindenesetre bánkódtam, hogy talán elkapkodtam, talán ezzel is Istenhez kellett volna menni és ehhez hasonló gondolatok - aki gyakran járul Isten elé és próbál minél inkább az akarata szerint lenni minden kisebb vagy nagyobb ügyben, az bizonyára tudja, hogy miről beszélek.

Na de függetlenül attól, hogy indokolt volt-e vagy sem, kétségeskedtem és korholtam magam, az ebből fakadó lelki feszültség miatt pedig ismét útmutatást kértem. Ezt többnyire hasonló módon szoktam tenni, mint ahogy Gedeon is tette a Bírák könyvében (az ilyen helyzetben kapott első és legfantasztikusabb Mennyből érkezett válaszról már írtam egy korábbi bejegyzésben), viszont a leterheltségem miatt ezúttal gyorssegélyre volt szükségem, nem bonyolítottam túl, nem bírtam időben messzire vinni a dolgot. Azt az egyszerű módszert találtam ki teljesen spontán módon, hogy a netre fellépve rámegyek szépen a youtube-ra, ahol is a szokott módon feldobál egy rakás ajánlott videót - a kérésem az volt, hogy a hetedik ilyen videó számértékeiben reflektáljon, reagáljon valahogyan a helyzetre, mondjon valamit vele kapcsolatban, hogy meg tudjak nyugodni.

De számokból hogyan lehet kisilabizálni ilyesmit? Mindenkinek meglehet a maga egyéni módszere önmaga és Isten között, mindenesetre létezik egy oldal, a Strong's Concondance, ami lényegében egy szószedet a Bibliában található kifejezésekről, amit jó pár keresztény használ valamilyen módon. Én mindenesetre ritkán teszem, mert ennél azért szerintem vannak jobb módjai is annak, hogy kommunikáljunk Istennel, na meg amúgy sem szeretnék úgy rágyógyulni erre a témára, hogy a végén már mindenhol csak a számokat nézzem, de hirtelenjében ez jutott eszembe és a célnak miért is ne felelhetne meg? Ha Isten úgy akarja, akkor ezt is használhatja. Miért ne? Ki mondja, ki mondhatja meg Neki, hogy ne tegye?:)

Tehát ezt kértem imában, Jézus nevében, majd persze rögvest meg is néztem, hogy vajon csak valami értelmetlenség jön-e ki ebből az egészből... aztán ahogy odanéztem a hetedik videóra, a megtekintések száma láttán el is kerekedett a szemem. Ez nem volt más, mint 888, amivel talán nem mondok újat, hogy Jézust jelöli (a görög szövegben ezt a számértéket adja ki az Ő neve). Ez már úgy elég szépen leszögezte, hogy nem csak valami random módra kidobott szavakon törhettem a fejem, hogy végül is mire akar kilyukadni Isten, hanem tényleg gondja volt rá, hogy igenis tudjam, hogy meghallgatott és bízhatom abban, hogy ez Tőle van. Elsőre nem is a hosszra, hanem a 888-ra kerestem rá, ami meglepetésemre azt eredményezte, hogy "hasztalan, semmirevaló". Először meg is szeppentem, mert reflexből magamra vettem, hátha énrám vonatkozik, de ahogy a hosszt is megnéztem, már világossá vált az összkép. A hossz 2:36 volt, a 236-ra pedig azt dobja ki a fentebb említett szószedet, hogy "változni; valamit átváltani valamilyen másik dologgá; átváltozni". Hála Jézusnak, hogy nem hagy válasz nélkül, amikor szükségem van rá (és még inkább Rá), és ráadásul úgy válaszolt, amivel titeket, akik ezt olvassátok, titeket is tudlak építeni. Mert hisz az volt így a válasz, ahogy azt már ti is összerakhattátok, hogy közel az idő, amikor elváltozunk, az elragadtatásban megkapjuk Krisztustól az Övéhez hasonló mennyei testet, szóval tulajdonképpen miért is bántom magam bármi miatt is, nem hogy ilyen jelentéktelen dolgok miatt? Mintha számítana mindez, főleg - és ezt a sztori elején elfelejtettem említeni -, mert már az elejétől fogva erősen imádkoztam, hogy segítsen, alakítsa úgy a dolgokat, hogy oda kerüljek, ahová Ő akarja. Ilyenformán élből ostobaság volt később bizonytalankodnom - de nem bánom, mert legalább kiálthattam a kegyelem trónjához és csodálatos választ kaptam, amit veletek is meg tudtam osztani. Nagyon remélem, hogy ezzel másokat is fel tudtam villanyozni, lelket önteni mindenkibe, aki csak látja ezt - ahhoz persze nem vitt közelebb a történet, hogy pontosan mikor is lesz meg a várva várt nap, ám ennek alapján arra hajlok, hogy valószínűleg nem fogok már itt megöregedni;)

(2023. 10. 02.)