Magyar szöveg (Megjegyzés: időközben jelezték nekem, hogy a videót privátra állították, mindenesetre a fordítás önmagában is használható):
"Számíts depresszióra, számíts öngyilkos gondolatokra, számíts arra, hogy olykor az elmebaj és az őrültség hullámai söpörnek majd végig rajtad és úgy érzed majd, hogy elveszíted az ép eszedet, ahogy ez a rémisztő energia keresztüláramlik rajtad és a tested úgy viselkedik majd, mintha egy bábjátékos irányítaná, a tested a maga akarata szerint mozog majd és fogalmad sem lesz, hogy mégis mi a fene irányít téged. Majdhogynem olyan lesz, mintha megszállt volna valami."
Üdv, Steve vagyok és ebben a videóban a meditációról fogunk beszélni úgy, ahogy valószínűleg korábban még nem hallottad. Elképzelhető, hogy félrevezettek minket a meditációval kapcsolatban? Elképzelhető, hogy valamilyen veszélyes, baljóslatú valóság rejtezik a meditáció mögött, amit szándékosan söpörnek a szőnyeg alá? Mi van akkor, ha a klinikai kutatások is bizonyítják, hogy a meditáció lélektanilag, érzelmileg és szellemileg is veszélyes? Sokak számára ez úgy hangozhat, mint a szokásos keresztény paranoia, különösen ha egy olyan volt new age-es szájából hangzik el, mint én. Öt évvel ezelőtt el sem tudtam volna képzelni, hogy elkészítsek egy ilyen videót, amikor még a meditáció előnyeiről írtam cikkeket a világ egyik legnagyobb new age-es honlapján és magam is gyakoroltam a meditációt, vagy amikor az "éberségről" írtam egy e-book-ot, amelyet harmincezren töltöttek le. Tényleg úgy gondoltam, hogy a meditáció az élet egy szükséges része, és ha bárki azt mondta volna nekem, hogy veszélyes, azt gondoltam volna, hogy nem értik a tudományt, vagy akár azt, hogy komplett őrültek. Mert ugye csak annyit lehet hallani a meditációról, hogy jobbá teszi az alvást, csökkenti a stresszt, növeli a kreativitást. Az igazság azonban az, hogy tekintélyes mennyiségű kutatás mutatja meg és bizonyítja, hogy a meditáció hosszú és rövid távú pszichológiai károkat okozhat. Mégis inkább csak az előnyös hatásairól hallunk, mivel általában csak ezekről készül jelentés. A meditációval kapcsolatos kutatások több, mint hetvenöt százalékánál nem kérdezik a résztvevőket arról, hogy volt-e bármilyen negatív élményük. Amikor viszont megkérdezik őket ezekről, vagy amikor kifejezetten ilyen céllal történik a kutatás, igen nyugtalanító eredményeket kapunk.
Rengeteg különféle meditációs technika létezik, mint például a "papasan"-meditáció, amely az elme és a test kapcsolatára koncentrál összpontosított légzés és testi érzékelés útján, vagy épp a transzcendens meditáció, amely mantrák ismételgetésével hoz létre transzszerű állapotot, nem beszélve a sokféle "éber"-, és "intuitív" meditációkról, de az itt következő veszélyek minden egyes technikára vonatkoznak, ezt tudjuk, mert a tanulmányok, amelyeket most megnézünk, vizsgálataik során minden egyes ilyen ágazatot érintettek. Azért van jelentősége ennek a témának, mert ez a gyakorlat egyre és egyre népszerűbbé válik a társadalmunkban. Jelen pillanatban ez egy 1.2 milliárdos üzletág, amely folyamatosan növekszik, és a kutatások szerint az amerikai lakosság mintegy 40%-a gyakorolja. Orvosok és terapeuták is javasolják, ott van az állami iskolákban, a katolikus iskolákban, a börtönökben, de még a munkahelyeken is. Olyan nagy befolyással bíró személyek is népszerűsítik, mint például Oprah Winfrey, Jim Carrey, Ellen DeGeneres, de még az elnökjelölt Marianne Williamson is. A keleti vallások és a new age-mozgalom abszolút nélkülözhetetlen gyakorlata, és már elkezdődött a folyamat, melynek során hogy a nyugati kultúra hasonlóan alapvető részévé szeretnék tenni. Ezért megnézzük ezeket a tanulmányokat és lehetőséget adunk nekik, hogy önmagukért beszéljenek és feltárják nekünk a meditáció meglepő igazságát, amelyről nem szokott szó esni.
A legjobb, ha egy olyan új tanulmánnyal kezdjük, amelyet 2017-ben publikáltak a meditáció káros hatásairól, ezt a Brown Egyetemen tanító pszichiáter-, és viselkedéstani professzor, Dr. Willoughby Britton vezette. A kutatás célja az volt, hogy összegyűjtse és dokumentálja, hogy gyakorlataik során milyenfajta negatív élményeket tapasztalnak azok, akik rendszeresen folytatnak meditációt, továbbá ezen negatív élmények súlyosságát, gyakoriságát és tartósságát. Hatvan embert választottak ki erre a tanulmányra, akik jártasak voltak a théraváda-, a zen-, vagy a tibeti buddhista meditációban, ezen felül mentesnek kellett lenniük bármiféle múltbéli pszichés zavartól és rendellenességtől, melyekkel összezavarhatták volna a kutatás tisztaságát. Ezt a kutatást az teszi érdekessé, hogy a hatvan résztvevő milyen régóta gyakorolta már a meditációt, hiszen gyakran védekeznek azzal, hogy akik rossz élményeket tapasztalnak meditálás közben, vagy akármelyik new age-vonatkozású gyakorlat során, azok még tapasztalatlanok és nem tudják, hogy hogyan kell ezt csinálni, nem figyelnek eléggé oda és híján vannak a megfelelő képzésnek. De ebben a tanulmányban a résztvevők 43%-a százaléka már tízezer, vagy még annál is több órányi meditáción volt túl, míg további 49% ezer és tízezer óra között állt ilyen téren. Ezen felül a résztvevők 60%-a meditációs oktató volt. Ezek az emberek szó szerint szakértők voltak, továbbá tanultak emberek, mivel közülük mindössze ketten nem rendelkeztek felsőfokú végzettséggel, 67%-uk pedig mester-, vagy magasabb fokozatot végzett. A kutatás során a meditáció során tapasztalt kihívást jelentő, nehézséget okozó vagy felkavaró, szorongásos élményekről kérdezték őket.
Jöjjön tehát az eredmények összefoglalója, és ne feledjük, hogy ezek szakértők, akik buddhista-, és zen meditáció terén kaptak oktatást és kiképzést, valamint több órányi meditáció áll mögöttük, mint valószínűleg bárkinek, aki nézi ezt a videót. A személyes és telefonos interjúk azt az eredményt hozták, hogy a részvevők 82%-a számolt be félelemről, szorongásról, pánikról és paranoiáról, 57% beszélt depresszióról, hangulatzavarról és lelki fájdalomról, 50% számolt be emberi kapcsolatokban felmerült nehézségekről, 47% beszélt téveszmékről, irracionális vagy természetfeletti hiedelmekről, 47% számolt be fizikai fájdalomról, 42% beszélt munkavégzési nehézségekről. 30% említett dühöt, haragot vagy agressziót, 27% számolt be alvászavarokról, 25% érzett zavarodottságot és bizonytalanságot, 23% volt agitált és ingerlékeny, 22% érzett fejfájást vagy valamilyen nyomást a fejében, 20% érzett kimerültséget és gyengeséget, 18% beszélt öngyilkos gondolatokról, 17% számolt be érzelmi elkülönültségről és 17% tett jelentést olyan súlyos történésekről, amelyek kórházi kezelést vontak maguk után.
Egy szkeptikus minderre azt mondhatja, hogy igen, ezek akkor fordulnak elő, amikor még nem igazán meditáltál korábban, idővel majd elmúlnak. De az említett tapasztalatok mindössze 18%-a jelentkezett az első ötven óra során, 29% az első év során és 45% az első és a tizedik év között, ami azt jelenti, hogy a mellékhatások többsége valójában a meditáció hosszú távú gyakorlása során jön elő. A kutatás pont hogy azt az eredményt hozta, hogy minél többet tanulja és gyakorolja valaki a meditációt, annál rosszabbá válik az egész. A szkeptikus megint csak mondhatja azt, hogy oké, ez igaz, ezek az élmények felütik ugyan a fejüket, de percek alatt szétoszlanak az öntudatban, nincs ebben semmi olyan, amiért meg kéne fújni a vészriadót, ez csak az ego halálának növekvő fájdalma. Ezzel az ellenvetéssel mindössze annyi a gond, hogy a résztvevők 88%-a számolt be arról, hogy ezeket az érzéseket és élményeket magukkal vitték a hétköznapi életbe is, mikor a meditációs gyakorlat már rég véget ért. 73% beszélt arról, hogy ezek a megmaradó érzések és élmények mérsékelt vagy súlyos mértékben gyengítették le vagy akadályozták őket valamilyen módon. Beszámolóik szerint a jelenségek, mellékhatások egy héttől kezdve akár tíz éven át is megmaradtak. De ami a grafikont nézve még fontosabb, hogy a mellékhatások többsége egy és hat hónap közötti, illetve egy és három év közötti ideig maradt meg. A meditációt végzők negatív tünetekről szóló beszámolói szerint ez a két időtartam volt leggyakoribb. Ezt nem lehet csak úgy a szőnyeg alá söpörni azzal, hogy mindezek csupán apró döccenők a belső béke felé tett úton. A legtöbb beszámoló szerint ezek a tünetek hónapokig, évekig megmaradnak, gyakoriak, hosszú távúak és sokkal inkább eredményeznek idegösszeomlást vagy pszichés zavarokat, mintsem megvilágosodást. Ahogy azt maga a tanulmány szövege is megjegyzi: "A részvevők beszámolóiban szereplő tapasztalatok többféle módon is megegyeznek azokkal a jelenségekkel, melyeket a skizofrénia, a skizotíp személyiségzavar vagy a pszichózis témáját tárgyaló bőséges szakirodalomban találhatunk, illetve a pszichopatológia által nem tárgyalt abnormális tapasztalatok különféle formáival". Dr. Britain, aki a kutatást levezényelte, a Yoga Journal nevű magazinnak adott interjújában ezt mondta: "2006-ban rezidensként dolgoztam egy bentlakásos pszichiátriai intézetben, ahol volt két ember, akiket egy közeli meditációs központból hoztak be kezelésre, miután elvonultak egy tíznapos gyakorlatra. Innen jött a gondolat, hogy a meditáció komoly problémákat is jelenthet, és hogy valakinek ezt az oldalát is tanulmányoznia kellene". Amikor megkérdezték, hogy az efféle esettanulmányok és orvosi megállapítások miért nem kapnak sajtónyilvánosságot, ezt a választ adta: "Az Éberség-meditáció milliárdos üzlet. Az egyik oktatójuk, akit a kutatással kapcsolatban meginterjúvoltam, kifejezetten azt mondta, hogy ez nem jó reklám nekik." Más szavakkal az üzletág nyereségessége miatt szándékosan igyekeznek elhallgatni a meditáció sötét valóságát. Sokan szólják meg a keresztény gyülekezeteket, mondván, hogy csak a pénzt szedik ki az emberekből és inkább a new age-hez fordulnak, nem tudván a látszólag önzetlen törekvések mögött rejlő kapzsiságról és az információk elnyomásáról.
Britain tanulmánya az eddigi legnagyobb, amit a meditáció káros hatásaival kapcsolatban készítettek, de közel sem az egyetlen. Dave Shapiro, a kaliforniai egyetem professzora 1992-ben folytatott kutatást, melynek során 27, meditációt hosszabb ideje végző személyt vizsgált meg és arra jutott, hogy az alanyok 63%-a szenvedett el legalább egy negatív hatást a gyakorlat során vagy annak idején kívül, míg 7.4 százalék számolt be kifejezetten káros mellékhatásokról, mint például pánikroham, depresszió, fájdalmak és szorongás, melyek annyira súlyosak voltak, hogy le kellett állniuk a meditációval. Egy személy pszichózissal került kórházba. De még korábbra visszamenve is hasonló eredményeket találunk: Dr. Arnold Lazarus még a 70-es években jutott arra a következtetésre, hogy a meditáció depresszióhoz, agitáltsághoz és skizofréniás epizódokhoz vezethet. Egy másik 2018-as tanulmány azt mutatja, hogy a meditáció tovább súlyosbíthatja a traumás élmények okozta szorongásos tüneteket. Súlyos traumákat átélő emberek láttak az esetből újra felvillanni képeket, tapasztaltak lelki-érzelmi eltávolodást, de az is előfordult, hogy magát a traumát élték át újra teljes egészében. További vizsgálatok is megerősítették, hogy "poszt-traumás stresszben szenvedők a meditációval annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy ismét átesnek a korábbi lelki traumán", de kapcsolatba hozzák a személyiség és a valósággal való kapcsolat elvesztésével is. Egy másik tanulmány olyan erőteljes depresszióról beszél, amely öngyilkossági kísérletig vezetett.
Álljon itt néhány eset, melyekről orvos-szakértők írtak szaklapokban (ezekkel kapcsolatban érdemes magát a videót megnézni, mivel megjeleníti a forrásokat, de külön nem olvassa be őket - a ford. megjegyzése). Az itt szereplő betegek mindegyikénél összefüggést találtak a meditáció és az elszenvedett rendellenességek közt, ilyen többek közt a pszichózis vagy a valóságérzet elvesztése. Egy 2001-es esettanulmány szól két mániákus depresszív kitörésről, mindkettő meditációs gyakorlatot követően történt. Három jelentés köti össze a meditáció gyakorlását az elszenvedett traumák újraélésével, három másik beszámoló pedig skizofrén múltú személyek esetében újra feltörő pszichotikus rohamokkal. A The Guardian hírportálja két példát emelt ki a balul elsült meditációs gyakorlatokkal kapcsolatban, melyek jellegzetességei megegyeznek a felsorolt esetekből levont következtetésekkel:
- A 37 éves Claire-t egy tréning-program keretében a kollégáival együtt elküldték egy három napos éberség-kurzusra: "Eleinte megnyugtatónak találtam, de később azt éreztem, hogy közben teljesen elveszítem a külvilággal való kapcsolatot. Két vagy három órányi gyakorlattal később elkezdtem valami rettentő pánikba esni". A gyakorlatok újra előhozták a gyerekkorában elszenvedett traumák emlékeit, melynek következtében pánikrohamok törtek rá. "A foglakozások valahogy újra visszahozták mindazt, amin már rég túltettem magam. Idegösszeomlást kaptam és három hónapot töltöttem a pszichiátrián. Súlyos depresszióba estem, ami összefonódott a traumához köthető pszichotikus elemekkel és több esetben teljesen elszakadtam a saját személyiségemtől". Négy és fél évvel később Claire még mindig csak részmunkaidőben tud dolgozni és ki-be jár a kórházból. Noha korábban eltökélt volt és kimagasló teljesítményt nyújtott, végül alkoholfüggővé vált és az összeomlása katalizátorának az éberség-meditációt tartja.'
- Az ötvenes éveiben járó Louise, aki húsz éve jógázott, elvonult egy meditációs gyakorlatra. Meditáció közben nyugtalanná vált, mivel azt érezte, hogy elkezdett teljesen elszakadni saját magától. Az érzést a meditáció szokásos mellékhatásának gondolta, ezért figyelmen kívül hagyta és folytatta a gyakorlatokat. Másnap, miután hazatért, a testét teljesen bénultnak érezte és ki sem akart kelni az ágyból. A férje elvitte az orvoshoz, aki pszichiátert javasolt. Az elkövetkező tizenöt évben pszichotikus depresszióval kezelték.
Megtérése előtt a barátnőm is elment egy vipassana-meditációra, ahol tíz napra vonultak el, és ő mondta el, hogy zavartnak és közönyösnek érezte magát, hogy káros hatással volt az emberi kapcsolataira, illetve hogy olyannak hatott az egész, mintha kábítószerezett volna. Reggelig lehetne még sorolni a különféle tanulmányokat, de már így is bizonyítottnak tekinthető, hogy a meditáció függetlenül attól, hogy szakértő vagy kezdő végzi, rövid-, és hosszú távú lélektani károkat okoz. De a legérdekesebb mégis az, hogy akik a meditációt tanítják, maguk is elismerik ezt. Nézzünk meg egy Leo nevezetű éberség-meditációs tanárt, aki az egyik legnagyobb önsegítő és személyiségfejlesztő youtube-csatornát működteti. A neve actualize.org, és majdnem egymillió feliratkozója van. Az "A meditáció sötét oldala" (The Dark Side of Meditation) c. videójában arról tanít, hogy az emberek milyen dolgokra is számíthatnak a meditáció gyakorlása során:
"A meditáció nem csak szivárványos jókedvből és pillangókból áll. Feljönnek olyan dolgok is, amelyek különösek, hátborzongatóak és teljesen idegenek, számíts depresszióra, számíts arra, hogy majd céltalanságot érzel, hogy az életnek nincs értelme. Szinte garantálhatom, hogy ha egy évnél hosszabb ideig élsz meditációval, olykor nagyon súlyos depressziót kezdesz majd érezni. Számíthatsz öngyilkos gondolatokra is. Szinte garantálhatom, hogy ha hatékony módon meditálsz, valószínűleg több öngyilkos gondolatod lesz, mint az egész addigi életedben. Minél többet meditáltam, annál többet gondoltam az öngyilkosságra, de ez teljesen rendben van! Megtörténhet, hogy visszatérsz majd régi rossz szokásokhoz, amiket már le tudtál győzni, lehet, hogy újra kábítószerezni kezdesz, vagy újra alkoholhoz nyúlsz, netán ismét elkezdesz majd dohányozni még akkor is, ha ezekről már évekkel ezelőtt teljesen leszoktál. Az sem kizárt, hogy szextivornyákba kezdesz, mindenféle ismeretlennel állsz össze egyéjszakás kapcsolatok erejéig. Arra is számíthatsz, hogy régi, elnyomott emlékek törnek majd újra a felszínre. Ezek valamilyen traumás élmények lesznek, különösen ha még a gyerekkorodban értek sérelmek, minden olyasmi, amit félretettél, például bántalmazás, szexuális zaklatás, vagy ha az iskolában terrorizáltak és megaláztak, ezek mind újra fel fognak jönni. Arra is számíthatsz, hogy olykor az őrület és elmebaj hullámai söpörnek majd végig rajtad, úgy érzed majd, hogy az elméd egy nyüzsgő méhkaptár, és minél inkább próbálsz úrrá lenni rajta, annál inkább kicsúszik a kezedből az irányítás. Ez mind teljesen megszokott dolog, mind olyasmi, amivel mindenképpen számolnod kell, ne lepődj meg, ha mindez megtörténik veled, és nem is csupán egyszer-kétszer, hanem újra és újra megismétlődik. De a hosszú távú meditáció során valójában el is várható, hogy lesz ez a fajta ismétlődés, ahogy ezek a dolgok elkezdenek előjönni és újult erővel újra és újra visszatérnek."
Tegyük fel a kérdést: hogyan lehetséges az, hogy a meditáció utat nyithat ilyen sok negatív élménynek? Hogyan lehet, hogy az ember leül, légzőgyakorlatokat végez, próbál új kapcsolatot kialakítani a tudatával, ennek eredményeképp pedig olyan betegségekkel kerül kórházba, mint a pszichotikus depresszió? Úgy vélem, hogy ennek jó pár lélektani oka van, kezdjük azzal, hogy a meditáció során a pszichénk mélyebb rétegeibe hatolunk be, ahol a sérelmeket helyezzük el. Isten úgy alkotta meg az agyunkat, hogy minél több esélyünk legyen arra, hogy a közvetlenül előttünk álló időben rendben legyünk és átvészeljünk mindent. Nem úgy tervezte, hogy abban a pillanatban leálljon az életünk, amint valami szorultság vagy trauma ér minket, hanem hogy segítsen minket megbirkózni ezekkel és átvészelni a következő pillanatot annak ellenére, hogy milyen sérelem ér minket. Például ha valami megrázó történik velünk, mondjuk egy válás, a lelkünk nem úgy lett megtervezve, hogy azonnal helyre tegye bármilyen fájdalom legapróbb szikráját és minden negatív gondolatot, mielőtt tovább tudnánk menni. Képzeljük el, milyen lenne, ha az agyunk feltételként várná el, hogy száz százalékosan traumamentesek legyünk, mielőtt nekiállhatnánk az aznap előttünk álló feladatok megoldásának. Abszolúte sehova sem jutnánk az életben. Így aztán az elménk természetszerűen félreteszi ezek egy részét, biztosítva azt, hogy továbbra is cselekvőképesek maradjunk, mindeközben elnyom fájdalmas emlékeket és a traumával kapcsolatos érzéseket visszanyomja mélyebben lévő lelki és érzelmi rekeszekbe. Sok ember épp azért fordul a meditációhoz, mert stresszesek, feszültek vagy depressziósak, arra szeretnék használni, hogy elcsendesítsék a negatív érzelmeket, de azzal, hogy megkísérlik kikerülni a saját elméjük felszíni rétegeit, a pszichéjük olyan gyűjtőhelyeire hatolnak be, ahol a traumák találhatóak, így minden múltbéli szorongás vagy sérelem újra napvilágra kerül. A normál tudatunk megkerülése annyit tesz, hogy mélyen behatolunk ezekbe a gyűjtőhelyekbe, melyeket Isten arra tervezett, hogy a minket ért traumákat bennük helyezzük el, majd pedig feldolgozhassuk őket. És amint azt láttuk, ennek eredménye lehet mindenféle tartós lélektani károsodás, valamint a traumás emlékek és élmények újbóli felszínre törése. Teljesen mértékben hiszem, hogy Isten azt szeretné, hogy a múltunkból származó eltemetett traumákkal szembenézzünk és helyre tegyük őket, hiszem, hogy be akarja gyógyítani ezeket az emlékeinkben hordozott sebeket és rendbe akar hozni minket érzelmileg. Claire, akinek visszatértek a traumás emlékei, nagyon rossz helyzetbe került - nem a múltja miatt, hanem a mód és idő miatt, ahogy és amikor az újra előkerült. Ha olyan múltbéli dolgokkal küszködünk, amelyek még mindig hatással vannak ránk, Isten nem azt akarja, hogy eltemessük. Isten azt szeretné, ha találékonyak lennénk a gyógyulásunkban és létrehozzuk a gyógyuláshoz való megfelelő közeget és helyzetet. Elmehetünk egy képesített keresztény tanácsadóhoz, ott lehet a barátaink és a családunk szerető támogatása, vagy része lehetünk helyi hívők gyülekezetének, akik imádkoznak velünk és támogatnak minket és tölthetünk időt Isten Igéjével, megújítva az elménket és növekedünk Isten jelenlétében. Isten szeretné, ha helyre tennék a múltbéli dolgokat, de a meditáció kísérletet tesz arra, hogy megbabráljon egy olyan rendszert, amelyet nem szabadna, hiszen ahogy láttuk is, olyan módon és időben hoz elő dolgokat, amely lélektanilag kártékony.
A másik lélektanilag káros hatás, amit a meditáció okoz, hogy alapjaiban módosítja az elméd szerkezetét. A keleti-, és new age filozófiák azt tanítják, hogy az emberi psziché felépítésében alapvető tervezési hibák vannak. Isten úgy tervezett meg minket, hogy a világot az öntudatunk személyes nézőpontjából érzékeljük és tapasztaljuk meg, amire azt mondják, hogy probléma. Isten úgy tervezett meg minket, hogy természetszerűen azonosuljunk az egóval, az éntudattal, amire szintén azt mondják, hogy probléma, mert szerkezeti hibák vannak abban, ahogy az énünk és az elménk felépül, és innen származik a szenvedéseink többsége. Ezért mondják azt, hogy el kell oszlatnunk az egót, el kell attól szakadnunk és meg kell szűnnünk azonosulni a személyes önképünkkel, önérzékelésünkkel, hogy elérjük a megvilágosodás és a szabadság állapotát. Szerintük nem egyszerűen új információt kell az elmébe juttatni, hanem magát az elme "szoftverét" és szerkezetét kell megváltoztatni a legalapvetőbb szinten. A Biblia azonban azt mondja, hogy a lélektani alapjaink tökéletesek, a bajunk nem az, hogy rendelkezünk egóval, vagy hogy a személyes öntudatunk és az énünk korlátozott nézőpontjából szemléljük a világot. A problémánk az, hogy bukott természetünk van és Isten elleni lázadásban élünk. De a meditációs tradíciók a pszichénk konkrét szerkezetében látják a problémát, ezért gyakorolnunk kell az éberség meditációt, hogy megkíséreljük megjavítani a saját lélektanunk szerkezetét. A probléma náluk nem a bukott természet vagy a bűnös szív, hanem a mód, ahogy az elmét és a énképet megtervezték. De ki hozott olyan szabályt, amely szerint a saját valónk fölé kell lényegülnünk? Ki mondta, hogy az énképünk az valami olyan, amit el kell oszlatnunk és ki mondta, hogy ha ilyesmit teszünk, akkor a pszichénk nem sérül? Mi van akkor, ha a Bibliának igaza van, amikor azt mondja, hogy bukott voltunk ellenére is félelmetes és csodálatos módon alkotott meg minket Isten, és a pszichénk említett részeit úgy tervezte meg, hogy egy fontos célt segítsen elő? Mi van akkor, ha az emberi elme Isten által létrehozott modelljébe veszélyes módon is belerondíthatunk azzal, hogy megpróbálunk feloldani vagy transzcendens módon keresztüllépni bármit is? Oka van annak, hogy Isten azt mondta, hogy ránézett minden munkájára és az mind jó - a kertben lévő ember is. Nem azért, mert a cselekedeteink bukott voltunkban is jók volnának, hanem mert a konstrukciónk a tervezőasztaltól kezdve jó volt. Nagyon súlyos problémák jöhetnek elő, ha megpróbáljuk manipulálni a saját lélektani szerkezetünket. Úgy vélem, hogy az ilyen tünetek, mint a személyiség elvesztése, a zavartság, a mániás rohamok, a pszichózis, az öntudatvesztés, a racionális gondolkodásra való képtelenség és a hasonló, skizofréniára utaló tünetek mind annak az eredményei, hogy próbálunk belekontárkodni abba, ahogy Isten megtervezte az ember énjét, az ember elméjét és a személyes öntudatát. Végül elidegenítjük magunkat attól, hogy megfelelő kapcsolatunk legyen a saját gondolatainkkal és érzelmeinkkel, ami káoszt eredményez. Ahogy azt D. A. Treleaven pszichológus is mondja: "A gondolatok, érzelmek és fizikai érzékelés kapcsolatában való törést a meditációs gyakorlatok erősen súlyosbítják". Emellett azt is lehetségesnek tartom, hogy a meditáció bizonyos esetekben démoni megszállás céljából is meg tud minket nyitni. A Willoughby Britton által készített tanulmány eredményei közt az is szerepelt, hogy a résztvevők 42%-a tapasztalt hallucinációkat, látomásokat és érzékcsalódást, 37%-a tapasztalt olyat, hogy teste az akarata ellenére végzett mozgást, 33% számolt be látható fényjelenségekről és 18% látott tárgyakat szertefoszlani. Ezen tünetek egy része lehet pszichoszomatikus jellegű is, de a szellemi tradíciók (különösen a kereszténység) mind beszélnek arról, hogy a látomásokat és az akaratunk ellenére történő testmozgást okozhatják ellenséges természetfeletti erők. Közzétettek egy tanulmányt, amely a meditáció során fellépő tapasztalatokat vizsgálta, és többek közt buddhista gyakorlatok közben is tapasztaltak látomásokat és érzékcsalódást, például füsthullámokat láttak, gömböket, ékköveket az égen, különféle tárgyakból előtűnő köteleket vagy a saját testükből áradó fényt. Egy másik tanulmány szerint a meditáció összeköthető a testen kívüli élményekkel, amely jelenség kifejezetten démoni, ahogy azt az asztrális kivetülésről szóló korábbi videóban már bemutattam. Köztudott, hogy a meditáció során gyakoribbak a rémálmok és az alvásparalízis jelensége, amely szintén lehet démoni gyökerű, és ahogy azt már láttuk korábban, a meditációt az öngyilkos hajlammal is összefüggésbe hozták, ahogy egy egész sor egyéb mentális betegséggel is, mint a téveszmék, a paranoia és a pszichózis. Ezek szintén lehetnek spirituális eredetűek, mivel a Biblia olykor összeköti az efféle tüneteket a démoni megszállással. Például a Márk 5:15-ben azt írja, hogy a korábban megszállott ember, aki vagdosta magát, onnantól lett ismét eszénél, miután kiűzték belőle a démonokat. A meditáció paranoiát, zavartságot és tájékozódási zavarokat okoz, ezek pedig a Biblia szerint démoni jellegűek is lehetnek.
Érdekes módon az is köztudott, hogy a meditáció során spirituális értelemben nagyon félre tudnak menni a dolgok, hallgassuk ismét a Leo nevű tanítót az actualize.org-ról:
"Számíts arra, hogy rémálmaid lesznek. Számíts arra, hogy lesznek visszás álmaid, amikor az álmodban mindenféle beteg fantáziát élsz ki, mint például hogy az anyáddal közösülsz, vagy embereket ölsz, vagy mondjuk legyilkolod a kutyádat egy hentesbárddal, tudod, ilyesmik. Elkezdhetsz állat módjára viselkedni, szó szerint elkezdheted úgy vakarászni magad, mint ahogy az állatok szokták, négykézláb fogsz közlekedni vagy elkezdesz vonyítani, mint a kutyák (vonyít). Emellett arra is számíts, hogy paranormális jelenségeket is észlelsz majd, például előjönnek emlékek a korábbi életeidből, vagy hogy látni fogod a jövőt. Totálisan testen kívüli élményeid lesznek, amikor konkrétan kilépsz a testedből és elmész valamilyen asztrális tájékra és kapcsolatba lépsz majd mindenféle ismeretlen lénnyel. Lehet, hogy látni és hallani fogsz szellemeket, furcsa hangokat is hallhatsz majd a fejedben. Még az is lehet, hogy konkrét angyalokat és démonokat fogsz látni. Még egyszer mondom, nem elképzeled majd ezeket, hanem ténylegesen ott fognak állni előtted. Talán isteneket is látni fogsz, mindenféle istenséget, óriási rovarokat fogsz látni, ahogy tekeregnek, emberi imádkozó sáskákat, szellemállatokat, akik beszélnek majd hozzád és igyekeznek elmondani neked dolgokat. De az is lehet, hogy meg akarnak majd ölni. Láthatsz mindenféle entitást, láthatsz idegen lényeket, érezhetsz majd olyat, hogy a közvetítőjévé válsz valamiféle földön kívüli erőnek, rajtad keresztül közli magát, de az is lehet, hogy elrabolnak majd és vizsgálgatnak. Az is lehet, hogy megtapasztalod a kundalini-ébredést, ami egy elég rémisztő élmény lehet, olyan érzés, mintha elveszítenéd az ép eszedet és ténylegesen érzed, ahogy ez a rémisztő energia mozog rajtad keresztül és a tested úgy reagál majd, mintha egy bábjátékos irányítaná, a tested a magától mozog majd és fogalmad sem lesz, hogy mégis mi a fene irányítja. Majdhogynem olyan lesz, mintha megszállt volna valami."
Ez a leírás démoni a szó összes értelmében, és egy egyszerű google-kereséssel láthatjuk, hogy az emberek démoni támadásokat is elszenvednek meditációs gyakorlatok után és ahogy publikus fórumokon kérnek segítséget. És mivel ajtót nyit a démoni tevékenységekre, a meditációt a spirituális sátánizmusban is tanítják, hogy megkönnyítse a démonokkal való kapcsolatfelvételt. A "Joy of satan", azaz a "sátán öröme" szolgálat oldalán megtalálható egy kiértékelés, hogy mely meditációs gyakorlatokat milyen mértékben segíti elő a szellemi hatalomban való növekedést, mely gyakorlatok megegyeznek azokkal, amelyeket a new age mozgalomban tanítanak. Némelyiket kifejezetten démoni energiák vagy magának a sátánnak a megidézéshez ajánlanak. Egy másik sátánista szolgálat azt mondja, hogy a meditációs gyakorlatokat felhasználhatod arra, hogy jobban megismerd a démonokat. Ha a meditáció valóban biztonságos volna, ha a meditáció tényleg csak egy testi gyakorlat volna, akkor nem lenne az eredménye démoni kapcsolatfelvétel és nem tanítanák spirituális sátánisták abból a célból, hogy könnyebbé tegye a démonokkal való találkozást. Az a gond, hogy a meditáció egy eredendően spirituális gyakorlat. Több ezer éve használják arra, hogy különféle szellemi állapotok elérését tegye lehetővé és könnyítse meg, mint például a nirvána vagy a mokhsa. A hinduizmus szerint meditációval érhetőek el a sziddhik, melyek természetfeletti képességek, ilyen például a teleportáció, a test elhagyása, egy másik ember testébe való belépés, a gondolatolvasás, az időjárás irányítása, a jövőbe való látás, az istenek múltjába való látás, vagy hogy magunktól haljunk meg akkor, amikor szeretnénk. Ezekről a Biblia teljesen világosan elmondja, hogy démonok által közvetített megtévesztés. Láthatjuk az Apostolok Cselekedetei 16:16-ban is, ahol egy démoni lélek a jövendölés képességét adta egy nőnek. Ha a meditációs tradíciók elmondják azt, hogy a gyakorlattal járó mellékhatások, járulékos jelenségek pontosan tükrözik mindazt, amit a Biblia a démoni hatalmak számlájára ír, akkor az nagyon komoly távol tartó erőt kellene jelentsen számunkra. Mi itt a nyugaton fogunk valamit, ami eredendően spirituális, majd megpróbáljuk megfosztani a spirituális voltától, aztán csodálkozunk, hogy mégis miért sül el rosszul. Íme a kérdés: ha a meditáció valóban csak annyi, hogy ülünk egy helyben és próbálunk új kapcsolatot kialakítani a gondolatainkkal, akkor ez hogyan eredményezhet démoni támadásokat? Meglátásom szerint elsősorban azért, mert megnyitjuk magunkat annak a létsíknak és szellemi svédasztallá tesszük magunkat, mivel kikapcsoljuk azt, amit a Biblia az egyik elsődleges védővonalunknak mond: az elménket. A Biblia igen egyértelműen közli, hogy a szellemi védekezésünk egyik módja az, hogy helyesen használjuk az elménket. Azt mondja, hogy minden gondolatot ejtsünk foglyul (2Korinthus 10:5), hogy józanok legyünk és éberek (1Péter 5:8), hogy ne kövessük az idegenek hangját (János 10:5), hogy tegyünk próbára minden lelket (1János 4:1) és őrizzük a szívünket (Példabeszédek 4:23). Ezek a parancsok arra hívnak, hogy helyesen gondolkodjuk, nem pedig arra, hogy kiürítsük a gondolatainkat, arra hívnak, hogy éberen őrizzük az elménket minden gondolattól, amelyek ellene mennek Isten akaratának és Igéjének. Használnunk kell az elménket ahhoz, hogy rendelkezésünkre álljanak a "vitézkedésünk fegyverei" (2Korinthus 10:4). A Biblia elmondja (Efézus 6:13-18), hogy a szellemi háborúnk fegyverei az üdvösség sisakja, az igazság öve, Isten Igéjének Szelleme és hogy használjuk az Istentől kapott szellemi fegyvertárunkat, hogy helyes gondolatokkal győzzük le a helyteleneket, és hogy igazsággal űzzük ki a hazugságokat. Isten azt mondja nekünk az 1Péter 1:13-ban, hogy készítsük fel az elménket a cselekvésre, és pontosan ez az, amit a Biblia meditációnak nevez. A Bibliai meditáció az elménk feltöltése Isten Igéjével. A meditáció/elmélkedés kifejezést több, mint húsz alkalommal találjuk meg a Bibliában. A héber megfelelő jelentése fontolóra venni, törődni vele, aggódni érte, tűnődni rajta. Vagyis gondolkodjunk el rajta mélyen. Ezért amikor a Biblia a meditációról, elmélkedésről beszél, arról beszél, hogy töprengjünk, merengjünk rajta. Példának okáért Dávid beszél arról, hogy Isten törvényeiről, a parancsolatairól és rendelkezéseiről, ígéreteiről és tetteiről gondolkodik (Zsoltárok 1:2, 119:15, 23, 27, 147, 143:5). Isten tehát azt mondja nekünk, hogy töltsük meg az elménket az igazsággal, a meditáció pedig pont az ellenkezőjét mondja, hogy üressé tegyük azt. Az elménk kiürítésével pedig sutba dobjuk a szellemi fegyvereinket. A védelmi rendszerünk aktív működtetése helyett a meditáció arra treníroz minket, hogy szimplán csak beengedjünk gondolatokat és ne ítéljük meg őket, ne reagáljunk rájuk. Ram Dass még beszél is arról, hogy a gondolatait azáltal is szereti, hogy beengedi az elméjébe a gyilkosság gondolatát, hogy engedélyt ad a gyilkosság és a harag gondolatainak, hogy belépjenek. A Biblia azt mondja, hogy magunkhoz tudunk vonzani gyilkos és haragos szellemeket (Efézus 4:26-7, Máté 5:21-22), mivel ilyen módon gondolkodni bűn. És ami még rosszabb, hogy ezek a gondolatok nem is feltétlenül a mi gondolataink, hanem lehetnek démoni kivetítések és gondolatformák, amelyeket beleszőnek az elménkbe, ahogy rávetítik azokat. Külső erők vetítenek gondolatokat a védelem nélkül maradt elménkbe, befolyásolván a gondolkodásmódunkat és a vágyainkat, emellett a saját bűnös gondolataink is szabadon teret nyerhetnek, még inkább vonzva a gonosz szellemiséget. Szó szerint semmi mód nincs a védekezésre, amikor ilyen állapotban vagy. Szélesre tártad a szellemi kapuidat és bemehet bárki, legközelebb már azt veszed észre, hogy kívánod a halált, hogy paranoiás hallucinációid vannak, démonokat vagy idegen lényeket látsz, vagy farkas módjára üvöltesz a holdra, ahogy Leo is mondta.
A másik oka annak, hogy a meditáció megnyit minket a démonizáltság felé, az nem más, mint hogy a meditáció gyakorlatilag a lelki mágia és a szellemi boszorkányság bűne. Aleister Crowley, egy híres 20. századi okkultista, akinek fontos szerepe volt a keleti gyakorlatok és filozófiák nyugaton való népszerűsítésében, saját szavaival élve így definiálta a mágiát: "Annak a Változásnak a Tudománya és Művészete, amelyet az Akarattal összhangban okozunk ... teoretikailag lehetséges előidézni bármilyen változást bármilyen testben, amely változásra az a test természetétől fogva képes". Crowley hitte, hogy az akaratunkból erőt nyerve és azt a célkitűzéseinkkel összeházasítva képesek lehetünk belépni az univerzum ősi, eredeti energiaáramlásába, és ehhez hozzáférve változást hozhatunk létre bármilyen természetes struktúrában, amelyben ezen a módon változás hozható létre. Így definiálta az okkult mágiát. Érdekes, hogy ez a definíció nem teszi szükségessé valamilyen természetfeletti erő bevonását, például ahogy az elme erejével kanalat hajlítunk, ahogy valaki más elméjébe vetítünk gondolatokat telepatikus úton vagy amikor tárgyakat lebegtetünk. Ezek mind a varázslás bűnei, és nem említ velük kapcsolatban olyasmit, hogy természetfeletti hatalmak vagy lények segítségét veszi igénybe. Ha arra használod az elméd erejét, hogy megpróbálsz valamit megváltoztatni olyan eredménnyel, amely a természetes struktúra által megengedett kereteken túlmegy, az varázslás. Korábban beszéltünk arról, hogy a meditáció arra törekszik, hogy magának az elmének a struktúrájában hozzon létre változást. A meditáció gyakorlásával az emberek olyan célokat tűznek ki maguk elé, mint a személyes énen való transzcendens átlépés vagy az öntudat eloszlatása, feloldása. Az akartunkat és szándékunkat arra használjuk, hogy megváltoztassuk nem pusztán az elménk tartalmát, hanem magát a szerkezetet, amely Istentől van és amely szerkezet alapján Isten megtervezte és felépítette az elménket. Isten egy specifikus módon tervezte meg az elménket, a meditáció pedig szerkezeti szinten próbál benne változást előidézni. Mint amikor valaki arra használja az elméjét, hogy változást idézzen elő egy kanál molekuláris felépítésében, szerkezeti szinten történő változást egy bizonyos hatás elérésének céljából. Ha arra használom az akaratomat és arra törekszem a szándékaimmal, hogy megpróbáljam feloldani a pszichém azon rétegét, amelyet én-ként ismerünk, akkor az okkultista Crowley definíciója szerint ugyanúgy mágiát gyakorlok, mintha tárgyakat próbálnék lebegtetni az akaratommal. Akár egy kanalat próbálok meghajlítani vagy szétoszlatni, akár az elmémet, az öntudatomat vagy az énemet próbálom meghajlítani vagy szétoszlatni, mindkét esetben Isten természetes tervezését piszkálom meg és károsítom, ahogy azt nem volna szabad, lélektani mágiát gyakorlok, ami bűn, és ami kaput nyit a démoni megszállásnak. Ez a varázslás kategóriája, amit a Galáta 5:20 is említ, illetve a mágikus kuruzslás a Jelenések 21:8-ból. Az ilyesmi kívül helyez minket az Atya védelmező betakarásán, a démonoknak pedig lehetőséget ad arra, hogy elnyomjanak és háborgassanak minket azokon a módokon, amely módokat dokumentáltak és bizonyítottak is, ahogy azt korábban láthattuk.
Mielőtt befejeznénk, meg kell említsük a meditáció egy másik veszélyét is, mégpedig hogy elősegíti a megtévesztést. Amikor módosult tudatállapotban vagyunk és az agyhullámaink alapvetően megváltoznak, sokkal könnyebben hiszünk el olyasmit a világról vagy saját magunkról, amit egyébként nem hinnénk el. Például ha pszilocibin tudatmódosítókat használsz, heroint, hallucinogén gombákat, becsapva leszel az érzékelésedben és végül olyasmiket hihetsz el, amelyek ellent mondanak az igazságnak. Olyan tévképzeteid lehetnek, hogy isten vagy, hogy a fák istenek, vagy hogy több előző életed is volt. Ehhez hasonlóan ha meditációval módosítod a tudatodat és az agyhullámaidat, akkor pszichés szinten válsz könnyebben megtéveszthetővé, nem beszélve azokról a természetfeletti erőkről, amelyek a gyakorlataid során jelen lehetnek. Ebben a megváltozott tudatállapotban végül magad is azt fogod hinni, hogy te isten vagy, hogy a fák istenek és hogy megannyi előző életed volt már, ezeket a nézeteket pedig minden new age-es és keleti filozófia magában hordozza. A reinkarnáció és a panteizmus a new age és a keleti spirituális filozófiák alapvető eleme. Ami még érdekes volt a korábban tárgyalt, Dr. Britain által irányított kutatásban, hogy a meditációt gyakorlók 48%-ának változott meg a világnézete. Akik gyakran meditálnak, hajlamosak arra, hogy magukévá tegyék a gyakorlat alapvető szellemi hiedelmeit. Emiatt is veszélyes tehát, mivel a megtévesztés felé terel minket. Úgy vélem, hogy ez részben az öntudat módosítása miatt van, részben pedig a gyakorlat felett lévő ellenséges hatalmak miatt, amelyek hamis gondolatokat és benyomásokat vetítenek az emberekbe, melyek megerősíteni látszanak mindazt, amire természetszerűleg is nyitottabbá válunk módosult tudatállapotban.
A bizonyítékok szerint tehát a meditáció klinikailag, pszichésen, érzelmileg, rövid-, és hosszú távon is veszélyes, akár kezdőkről, akár haladókról beszélünk. Azt is látjuk, hogy a meditáció gyakran eredményez olyan élményeket és mellékhatásokat, amelyeket démoni befolyásra engednek következtetni. Ez nem olyasmi, amit Isten szeretne, hogy tegyünk, ez nem Isten útja a megbékéléshez. Isten békességre vezető útja az, ha igazak vagyunk, ha hallgatunk a lelkiismeretünkre, ha felelősen élünk, ha úgy élünk, hogy Isten örökkévaló célja lebeg a szemünk előtt az Ő megváltó tervében és az igazsággal őrizzük a szívünket és az elménket, megbocsátván az ellenségeinknek és áldásokat mondva rájuk, miközben elhisszük azt, amit Isten mond rólunk, hogy kik vagyunk, és elhisszük, hogy Ő szeret minket. A legfontosabb pedig, hogy olyan kapcsolatban legyünk Jézus Krisztussal, a Békesség Fejedelmével, amely megment minket, ha megvalljuk, hogy bűnösök vagyunk és hiszünk az evangéliumban. Jézus azt ígéri nekünk, hogy ha fáradtak vagyunk és nehéz terheket hordozunk, akkor Ő csendes vizekhez terelget minket és békét nyerünk a lelkünknek. Maga Jézus a mi békénk. Ha megvallottuk, hogy bűnösök vagyunk és Őbenne hiszünk az üdvösségünkre nézve, Ő belénk adja az Ő lelkét és megtermi bennünk az Ő békességének gyümölcsét, hogy az nyilvánvalóvá legyen rajtunk. És megteszi, hogy igazságban végigmenjünk az Ő terve és célja szerint való úton, amely igazság megvédi azt a békét, amelyért Ő fizetett, hogy éljünk benne. A problémánk nem az öntudat, a problémánk a fájdalom és az Isten ellen való lázadás. Jézus eljött, hogy mindkettőben segítsen nekünk, eljött, hogy meggyógyítsa az összetört szívűeket. Abban reménykedem és azért imádkozom, hogy aki közületek valamilyen traumát szenvedett el, aki közületek a békességet keresi, az elfordul a meditációtól és elkezdi komolyan venni az Úr Igéjét és Őhozzá járul a bűnei bocsánatáért és azért, hogy kapcsolatba kerülhessen és egy úton járhasson Azzal, Aki a szeretet maga.
(2021. 04. 12.)